Októberi szüretelés

Már október vége felél menetelünk, de a kertben még tartja magát a paprika, amely még sohasem volt ilyen szép mint idén. Valószínűleg a sok eső jót tett neki és a tűző nappal sem gyűlt meg a baja, mert nem sokszor kellett ezt a kellemetlen élményt elszenvednie. Soha ennyi finom paprika még nem termett rajta. Még mindig dúsan virágzik, de félek tőle a jövő hétre ígért hidegfront elintézi majd rendesen.

De nem bánkódom, hiszen nincs panaszra okom. Ma ezt sikerült begyűjteni.
Szegény paradicsom utolsó gyümölcseit érlelte be, de ez is nagyon szép ebben a bolond időben.

Szerencsére a füge sem szeretett volna lemaradni ezért jó pár gyümölcsöt le tudtam szedni, lett egy fél vödörrel.

 

Rögtön lekvár lett belőle.  Jó lesz majd hűvös téli napokban a meleg kályha mellett fügés lepényt falatozni, vagy csak úgy kenyérrel elfogyasztani.

Ma gyönyörű idő volt, sok napsütéssel és sikeres "szürettel". Sok ilyen napot kívánok még magunknak!

Csináld magad: savanyú káposzta házilag

Én most kezdtem bele a házi savanyúság készítésbe. Egy 5 literes üvegben szépen érik a sárgarépa + fehérrépa + karfiol + hagyma + fokhagyma. Ez volt éppen itthon, de fogok készíteni savanyú káposztát is.

 Egyik legkedvesebb bloggertársam Fakanálforgató tollforgató  útmutatásai alapján biztosan mi is sikert érhetünk el e téren. Nála - többek között - ezeket találod:

 Káposzta savanyítás

Vitamin savanyúság

Almapaprika ecetben 

 

Ezt a receptet  a net-en, találtam ITT, talán ez is jó.

 Csináld magad: savanyú káposzta házilag

• Nők Lapja Cafe, Karetka Zsófia, 2011. 12. 08.

A boltokban kapható savanyú káposzta kilója 300–700 forint körüli, ropogósságát sokszor borkén segítségével őrzi meg és nátrium-benzoáttól tartós. Ez így nem mehet tovább!

Ha szeretnénk, hogy a savanyú káposztánkban a káposztán és a saját ízlésünk szerinti fűszereken kívül más ne legyen, akkor érdemes nekiállni házilag savanyítani. Igazán nem bonyolult, csak egy nagy, 5 literes cserép- vagy üvegedény kell hozzá, és némi türelem.

Az alaprecept

Hozzávalók 5 l-es üveg- vagy

cserépedénnyi savanyú káposztához:

2 fej tömör, fehér káposzta
só
bors

Opcionális ízesítők:

Saját ételízesítő - egészségünkre!

Már több éve, hogy elhagytam a bolti ételízesítő használatát, mert elegem lett abból, hogy mindenféle adalékkal és egyéb kemikáliával tömik tele, mert sokkal olcsóbb, mintha valódi zöldségekkel és fűszerekkel készítenék. Először nagyon furcsa volt, mert megszoktuk az ízét. Főleg a párolt rizs tetejéről hiányzott és a húslevesből. De nem telt el két hét s nem kerestük már azt a speciális aromát, amiről később kiderítettem, hogy főleg a lestyán volt a meghatározó + az adalékok.  Köszönjük, adalékokból - ha csak lehet- nem kérünk.

Egy ideje nagyon foglalkoztatott miként is tudnék én házi ételízesítőt készíteni, s hová is fordulhattam volna tanácsért, ha nem az internethez. Vagy fél éve olvasgatom Fakanálforgató tollforgató gasztroblogját, akinél meg is találtam amit kerestem.


Még szeptember végén nekiveselkedtem és elkészítettem egy adagot. Igaz, ez jó nagy adag lett, mert 10 ilyen üveg telt meg vele. Én nem pont azokat a zöldségeket tettem bele, mert pl. a karalábét nem igen szeretjük, karfiol pedig épp nem volt itthon.

Robotgéppel szépen mindent összeaprítottam (de lehet darálni is, pl. húsdarálón), jócskán megsóztam, jól összekevertem és üvegekbe töltöttem. A hideg kamrában van a helye. Eddig már két üveggel elhasználtam, mert nagyon finom lett. Főtt ételek ízesítése mellett kiválóan ízesíti azt a hamis vajkrémet, amit Erikától tanultam.

Sajnos pontos adatokat nem tudok mondani, úgy érzésre hagyatkoztam. 
Tartalmaz: 

• petrezselyem és egy nagy marok zöldje, 
• sárgarépa, 
• zellergumó és egy nagy marok zöldje
• háromféle paprika: TV, Kápia, Pritamin, 
• fejes- és kelkáposzta
• vöröshagyma
• nagy marok lestyán
• só (kb. 45 dkg, de nem mértem)

Egyébként még most is lehet ilyet készíteni, bár meg kell nézni kinél vesszük az alapanyagot. Ha lehet, igaz őstermelőt keressünk!

Füge

 Első találkozásom a fügével szárított formájában történt. Nem lett a kedvencem. Később a Garda-tó partján ízleltem frissen szedett valójában. Ez már tetszett. A tó körüli úton több helyen is teremnek fügefák. Napsütés, gyönyörű kilátás és ez a csodálatos csemege. Igazán jó pillanat volt. 

 kép helye: http://garda-to.utazni.info/

Akkor a Fővárosi Énekkar kórusában énekeltem és Garda-tó melletti Baldo hegy túloldalán vendégeskedtünk a Coro Soldanella testvér kórusunknál. De erről majd máskor. Térjünk vissza a fügéhez.

Bálint gazda oldalán található egy jó kis összefoglaló erről a gyümölcsről.

Mióta itt lakunk a két fügefa rendre ontja termését, ezért gyakran teszünk el fügét. Néha sajnos elfagytak a fák, de rendre helyrejöttek. Idén az egyik fán nagyon sok szép gyümölcs termett. Itt egy kis mustra.

Elkészítése:

Nagyon egyszerű. Mint minden gyümölcs esetében itt is az alábbi fázisok követik egymást.

1. válogatás         
2. mosás
3. darabolás         -  mi szeretjük ha nagyobb vannak benne, ezért nem vágom túl apróra
4. cukrozás          -  túl édesen sem jó, most k. 4 kg-ra fél kilogramm cukrot tettem
5. pihentetés         -  legalább 12 órás, ez azért kell, hogy az ízek összeérjenek + a kevésbé érettek is
6. főzés                -  felforrás után csak addig főzöm, hogy dzsem állagú legyen
7. üvegberakás     -  én Na-benzoátot használok tartósításra
8. száraz dunszt

Szeder érés

Ma sem adta magát könnyen, de megint szedtem egy nagy tál szedret. A sok sok kacskaringós szúrós ág között nem volt egyszerű. A kezem látta kárát. Ráadásul egyszer majdnem beborultam amikor a létra tetején állva egy távoli fürttért nyújtóztam. De megúsztam és ez a lényeg. Lesz finom dzsem.

 Aki többet akar megtudni a szederről annak ajánlom Bálint gazda oldalát, aki a történetéről és termesztéséről is ír. Ha pedig valaki finom tortát készítene belőle, az nézze meg Dolce vita kitűnő receptjét.

kép forrása: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/oktober/szeder.html

Sárgabarack mustra

Miután nem vagyok a téma nagy szakértője, ezért ide másolom azt a linket, ahonnan az alábbi infókat gyűjtöttem. Ott még többet is találtok.

http://www.tuja.hu/kajszi.htm

Kajszibarack fajták

A kajszi ( sárgabarack ) az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk.
A cukor és savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.

Lombfakadás előtt, kora tavasszal virágzik. Termését a téli és kora tavaszi fagy gyakran megtizedeli. Védett helyen ritkán károsodik. Talajban nem válogat, de legjobban meszes talajban, meleg fekvésben fejlődik. A fagyérzékenységen kívül a gutaütésre is hajlamos. A fertőzés megelőzése érdekében

koronáját ne sokat metszegessük.

Bergeron kajszibarack (sárgabarack)

12 nappal a Magyar kajszi után érik. Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra is alkalmas. Gyümölcse valamivel kisebb mint a 'Magyar kajszi'-é, kissé megnyúlt gömb alakú. Héja narancssárga a napos oldalon élénkpiros. Húsa narancssárga, kemény, kiváló ízű. Feltörő növekedésű, közepesen sűrű koronát nevel. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. A téli lehűléseket kiválóan tűri. Kései érése, termésbiztonsága és kedvező gyümölcstulajdonságai miatt telepítésre javasolt.

Ceglédi óriás kajszi (sárgabarack)

Mérete nagy, a hagyományos technológiával nevelve 50-70 gr. Megfelelő vízellátás, metszés esetén az átlagtömeg a 90-120 gr-ot is elérheti. Alakja megnyúlt, oldalról lapított. Héja világos narancssárga, a napos oldalon pirossal fedett. Húsa narancssárga, lédús, ízletes. Magja édes.
Közepes növekedési erélyű. Önmeddő, jól termékenyítik a 'Magyar kajszi' klónok a 'Ceglédi bíborkajszi'. Virágrügyei a Magyar kajszi-nál ellenállóbbak, a téli lehűlésekre közepesen érzékenyek. Igen nagy méretű, piacos gyümölcse alapján jól társított ültetvényekbe telepítésre javasolt.

 

 Magyar kajszi (sárgabarack)

Július közepén érik. Gyümölcse minden irányú felhasználásra alkalmas.
Közepes méretű (45gr.) gyümölcse gömbölyded, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, a napos oldalon kárminpiros fedőszínnel mosott.  Húsa narancssárga, lédús, igen finom.
Koronája közepes méretű. Korán termőre fordul, jó termőképességű. A téli és tavaszi lehűlésekre érzékeny, a sarka vírus fertőzésre és rákosodásra közepesen fogékony. A moníliás hajtáshervadásra és a gnomiás levélfoltosságra kevésbé érzékeny. Csak szelektált klónok szaporíthatók. A Gönci magyar kajszi gyengébb növekedésű, valamivel nagyobb gyümölcsű mint a Magyar kajszi. Mindkét klón hasonló arányban található a termesztésben.

Pannónia kajszi (sárgabarack)

4-7 nappal a Magyar kajszi-t követően érik. Friss fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas.
Közepes méretű (40-45 gr.) gyümölcse gömbölyű, narancssárga alapszínén a napos oldalon kárminpiros fedőszín alakul ki. Húsa narancssárga, savasabb mint a 'Magyar kajszi', ízletes.
Kis méretű szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Jó termésbiztonsága és sokoldalúan felhasználható gyümölcse miatt nagymértékben szaporítják.
Növekedési tulajdonságai alapján intenzív ültetvény létesítésére alkalmas.

Borsi-féle kései rózsa kajszi

Magyarországon kialakult fajta. Aránya folyamatosan csökken a termesztésben. A 'Magyar kajszi'-t követően 14 nappal érik. Minden célra felhasználható, de gyümölcse kisebb áruértéket képvisel, mint a 'Bergeron'. Gyümölcse kicsi (33 g), kissé megnyúlt, oldalról lapított. Héja narancssárga, kismértékben kárminpiros fedőszín borítja. Húsa sötét narancssárga, kemény, rostos ,közepes ízű. Nagy méretű, közepes sűrűségű fát nevel.
Kései termőre fordulást követően bőven terem. A téli és tavaszi lehűlésekkel szemben a legellenállóbb fajtánk. A sarka vírus fertőzésre kifejezetten fogékony.Klónok: A 'Rózsakajszi C. 1406' jelű változatot Nyujtó Ferenc szelektálta. Termőképessége és gyümölcsmérete is jobb az alapfajtáénál.

 Budapest kajszi

Nagyméretű, de kevésbé tetszetős, így elsősorban befőtt-készítésre alkalmas gyümölcsöket nevel. Fája gyenge növekedésű, hasadásra és rákosodásra hajlamos. A kései fajták választékának növelése érdekében kismértékben javasolható a telepítése.

Ceglédi arany kajszibarack

Nyujtó Ferenc és munkatársai állították elő 1968-ban a 'Ceglédi óriás' és a 'Rózsabarack C. 1668' keresztezésével. 1984-től államilag minősített fő árufajta. A 'Mandulakajszi'-val egyidőben, 5-8 nappal a 'Magyar kajszi' után érik. Gyümölcse gömbölyű, közepes nagy méretű, 44 g átlagtömegű. Felülete narancssárga, a napos oldalon kárminpirossal bemosott. Húsa narancssárga, szilárd, jellegzetes kajszi ízű. Fája erős növekedésű, gyenge elágazási hajlamú. Virágai későn nyílnak, jól öntermékenyülnek. terméshozása biztonságos és bőséges. Fagytűrése jó. A sarka vírus fertőzésre közepesen fogékony.

Ceglédi kedves kajszi

Nyujtó Ferenc és munkatársai a 'Ceglédi óriás'-ból állították elő 1968-ban. 1994 óta választékbővítő fajta. A 'Magyar kajszi'-t 8 nappal követően érik. Alkalmas a 'Rózsa kajszi'-k helyettesítésére. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is megfelelő. Gyümölcse kissé megnyúlt gömb alakú, közepes-nagy méretű, átlagos tömege 47 g. Felülete világos narancssárga, kárminpirossal bemosott. Húsa világos narancssárga, szilárd. Közép nagy méretű, kissé lapított,sűrű koronát nevel. Öntermékenyülésének mértéke a nemesítő adatai szerint 17%. Korán termőre fordul, termőképessége nagy, de szakaszos terméshozásra hajlamos. A téli fagyokat jól, a tavaszi fagyokat közepesen tűri. Gnomonára és moníliára közepesen fogékony, a sarka vírusra kevésbé fogékony.

Ceglédi bíborkajszi

Nyujtó Ferenc és munkatársai 1953-ban Izsákon szelektálták. Az egész országban elterjedt, az ültetvények területének 6%-át adja. A 'Magyar kajszi'-val együtt, vagy 1-2 nappal korábban érik.Friss fogyasztásra és befőtt készítésre is kiváló fajta. Gyümölcse nagy, megnyúlt, oldalról lapított. Narancssárga alapszínén élénkpiros fedőszín alakul ki a gyümölcs 30-50%-án. Húsa narancssárga, rostos, bőlevű, ízletes. Erős növekedésű, nagyméretű, szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul, nagy termésekre hajlamos fajta. A késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb fajtánk. A sarka vírusra nem fogékony, rákosodásra hajlamos.

Ceglédi Piroska

Nyujtó Ferenc és munkatársai állították elő 1968-ban a 'Magyar kajszi C.1789' és a 'Ceglédi óriás' keresztezésével. 1995-től államilag minősített fő árufajta. A 'Magyar kajszi' előtt 5-7 nappal érik.
Gyümölcse gömbölyű, közép nagy, átlagos tömege 52 g. Felülete narancssárga, fénylő, 50-70%-ban kárminpirossal bemosott. Húsa narancssárga, szilárd. Íze teljes érésben jó. Magja kicsi, magbele édes. Kis méretű, sűrű, szétterülő koronát nevel. Virágzása középkorai, elhúzódó. Önmeddő, társítani kell a következő fajtákkal: 'Ceglédi bíborkajszi', 'Magyar kajszi', 'Pannónia', 'Bergeron'. Korán termőre fordul és bőven terem. A hosszú vesszők is berakódnak terméssel. Fagyérzékenysége közepes. A sarka vírusra közepesen fogékony. Kedvező termesztési- és gyümölcstulajdonságai miatt telepítésre javasolt. Elsősorban friss fogyasztásra és exportra alkalmas, de ipari feldolgozásra is megfelel.

Mandula kajszi

Nyujtó Ferenc és munkatársai szelektálták 1954-ben a Duna-Tisza közén. Kismértékben valamennyi kajszitermesztő tájon elterjedt. 8 nappal a 'Magyar kajszi' után érik. Friss fogyasztásra és befőtt-készítésre is alkalmas. Nagy gyümölcse erősen megnyúlt , oldalról lapított , mandula alakú. Világos narancssárga héja a napos oldalon kismértékben pirossal fedett. Húsa sárga, közepesen kemény, lédús, ízletes. Közepes méretű, feltörő, ritka koronát nevel. Későn termőre forduló, jó termőképességű fajta. Pollenadóval telepítve biztonságosabban terem. A téli lehűlésekre és a rákosodást előidéző kórokozókra közepesen, a sarka vírusra eléggé fogékony. A moníliás hajtáshervadásra és a gnomóniás levélfoltosságra kifejezetten fogékony. Különleges gyümölcsét és termőképességét figyelembe véve, kismértékű telepítése javasolt.

Sárgabarack

Ha nyár, akkor befőzés. Egyikből a másikba esünk, nincs megállás. Már elmúlt az eper, málna, ribizli, cseresznye, meggy szezon, most vagyunk a sárgabarack időszakának közepén, de már itt a szeder is. Tehát pihenni nem lehet, csak szorgalmasan munkálkodni.
A barackot sokféleképpen lehet eltenni, most az általunk alkalmazott eljárást írom le:

• válogatás
• mosás
• főzés:
• lehet egyben, 
• de most úgy jártunk a barack egy részével, hogy a mag mellett valamitől barna volt a húsa. Ez főzés után sajnos nagyon csúnyán nézett ki. A szép aranyos-pirosas szín helyett barna foltok úszkáltak a barackban. Ezért főzés előtt kimagoztuk és láss csodát kivilágosodtak a barna foltok, csak egy-két esetben kellett kivenni a gyümölcsöt a többi közül.
  

• héj lehúzása - ez egy sarkalatos pont
• sokan nem veszik le, esetleg össze is darálják az egész barackot
• mi úgy gondoljuk, sokkal szebb színe lesz héj nélkül (nem barnul be), illetve a héjon sokszor kisebb-nagyobb sérülések, foltok, száradások találhatók, amik rontják a dzsem állagát, ezért minden esetben fűzés után lehúzzuk a héját, ami egy kicsit macerás ugyan, de elég hamar lehet vele végezni

• 24 órás cukorban állás
• szerintünk ez is nagyon fontos lépés, mert a barackok általában nem egyforma érettségűek és a cukorba jobban utolérik egymást, illetve az ízanyagok jobban érvényesülnek

• dzsem vagy lekvár főzés?
• mi a dzsemre esküszünk, mert  egyrészt szeretjük, ha darabos, másrészt a kevesebb főzéssel talán több értékes alkotóelemet megtarthatunk a kész dzsemben
• nagyanyáink ilyenkor kint az udvaron egy nagy üstben főzték a lekvárt, hosszú-hosszú órákon át, hatalmas lapáttal kellett folyamatosan kevergetni a masszát, így ez egy egész napos elfoglaltság volt, amibe az unokákat is rendszerint bevonták
• dunsztolás
• két napig szoktam benn hagyni a száraz dunsztban és utána mehet a helyére a kamrába

Szerintünk a barckdzsembe a cukron és némi tartósítón (Na-benzoát) kívül nem kell semmi. Olyan magas a pektin tartalma, hogy gyönyörű, sűrű állagot kapunk, nem szükséges mesterséges zselésítő anyagot használni hozzá. A bolti termékekkel össze sem hasonlítható fenséges dzsemet kapunk, amire a család rájárhat egész télen. Vigyázat Mackó a kamrában!