2011. október 13., csütörtök

Tiborc panasza


A fiam azt találta mondani a minap, hogy ő nem szereti az operát. Főleg azért mert nem érti a szövegét, leggyakrabban a szoprán énekeseknél. 
Sajnos az élet úgy hozta, hogy csak 1-2-szer volt alkalmam elvinni őket az Operába, így nem is igen találkoztak vele. Voltunk pár hangversenyen is, de akkor őt még nem nagyon érdekelte ez a fajta művészet  Izgett, mozgott, nehezen kötötte le. De úgy látom a dolgokra mindenki megérik egyszer, majd ő is valamikor ráérez a komolyzene "Ízére" és remélem a mindennapjai részévé válik. Nem erőltetem, mert annak nem sok értelme. Én annak idején nagyon sokat jártam az Erkelbe és az Operaházba. Sokáig mindkettőbe volt bérletem is. Imádtam. Most csak nagyon ritkán jutok el ilyen helyre, ezért marad az internet mint zeneforrás. De bízom benne, hogy ha kicsit szabadabban dönthetek az időbeosztásomról, majd újra lesz alkalmam járni. Addigra talán az Erkelt újra nyitják.
Addig is megidézem egyik kedvenc énekesem Melis György személyét és csodálatos hangját, valamint Erkel nagyszerű muzsikáját. Ilosfalvy Róbert énekli Bánk bánt. 
Sajnos a mondanivaló átvitt értelemben ma is aktuális.



Az alábbi kiemelés nem véletlen.
Hofival élve: Akinek nem inge ne vegye magára, de akinek igen, az öltözködjék már fel rendesen!

TIBORC: Tanítóm az éhség,
Mely lopni kényszerít…
Először ma éjjel
Próbálkoztam itt.
Mert aggott nőm beteg,
A lélek tartja csak.
Sok gyermekem ha sír,
Nincs betevő falat.
Miként adjak segélyt?
Úgy törtem ősz fejem,
Besompolyogtam éjjel
A várba csöndesen…
Mind tárva, nyitva leltem
A sok királyi termet,
A bor patakban folyt…
Daloltak, zene zengett…
Gondoltam találok ott
Hulladékokat,
S végre majd jól tartom
Éhes családomat.
Egy tálra…rátevém…kezemet…
Megfogtam…ah…
De Isten látja fenn
Az égben szívemet:
A lelkiösmeret
 Nem vitt rá engemet!