Nincs is annál jobb, mint szenteste másnapján arra kelni, hogy szikrázóan süt a nap és ott a tudat, hogy máris elővehetem az este kapott új könyvet. Végre vége a sütés-főzésnek, a nagy előkészületeknek, végre élvezhetjük a karácsony igazi hangulatát. Bevackolódni egy sarokba illatozó teás bögrék mellé, oda húzni a friss beigliket és fellapozni az új könyvet, amelyet kedves szerzőnk jegyez.
Egy pillanat műve és máris egy másik helyen és időben vagyok, új emberekkel és helyszínekkel ismerkedem és várom a folytatást. Már azon a pár oldalon is -amit sikerül gyorsan elolvasni - annyi minden történik, hogy történészek tömege egész jól megélne belőlük. A XX. század elején járunk egy eldugott kis településen, aminek gyönyörű neve van. A falu ura egy báró, akinek őse Olaszországból származik. Hőse - eddig- egy egyszerű parasztember és családja. Na, ki találja ki mit olvasok?
De sajnos nem lehet ott ülni egész nap, hiszen vár a nagy családi ünnepség, de majd este megint "magaméváteszem" ezt a piros fedeles csodát, amelyet óriás plakátokról már megszemléltem, de nem tudtam, hogy ily hamar kezembe foghatom. Szóval este folytatás következik, addig is hajrá magyar anyák!
De sajnos nem lehet ott ülni egész nap, hiszen vár a nagy családi ünnepség, de majd este megint "magaméváteszem" ezt a piros fedeles csodát, amelyet óriás plakátokról már megszemléltem, de nem tudtam, hogy ily hamar kezembe foghatom. Szóval este folytatás következik, addig is hajrá magyar anyák!