2011. július 26., kedd

A pillanat erejéről


“Soha ne becsüld le a pillanatot,
a pillanat- maga az élet.
A pillanat hozza a legnagyobb örömet
és a pillanat hozza a legnagyobb fájdalmat.
Az öröm pillanatai széppé varázsolják az életedet,
a fájdalom pillanatai megerősítenek.
A szerelem pillanatai a legédesebbek,
a szakításé a legkeserűbbek. . .
de soha ne feledd, hogy a legkeserűbb pillanatot a legédesebb pillanatnak köszönheted!”

 A pillanat emlékműve.
 A képet és az idézetet  Sunflower oldalán találtam.

  • Mikor boldogan, jókedvűen, a fiammal fecsegve szedtem a létráról a szedret még nem tudtam, hogy csak egy pillanat  és már semmi sem lesz olyan mint akkor ott.
  • Mikor megbillentem még nem tudtam milyen baj leselkedik rám.
  • Mikor a leugrás mellett döntöttem -ami egy pillanat műve volt-, még nem tudtam, hogy rossz döntést hoztam.
  • Mikor a levegőben ügyesen "repültem", még nem tudtam, hogy a következő pillanatban soha nem ismert fájdalom tölt majd el.
  • Mikor bevittek a fiúk és beborogattam a lábam, még nem tudtam, milyen nagy a baj.
Csak egy pillanat volt és az életem örökre megváltozott. Lesznek dolgok amit már nem úgy, vagy soha többé nem csinálhatok. (Hogy fogok a Hoher Sonnblick-ra ilyen térddel felmászni?)  De élek! Meg van kezem, lábam és majd csak lesz valahogy. Főleg, ha kitartó és türelmes leszek a rehabilitációval.

Norvégiában azon a szigeten sok fiatal élte boldog mindennapjait és nem tudta, hogy egy pillanat alatt minden oda lesz.
Bizalommal fordultak ahhoz a rendőrruhás "ember"-hez, aki egy pillanat múlva már kioltotta fiatal életüket.
Az egyik pillanatban még minden rendben volt, a másikban meg semmi sem volt rendben.
Sokaknak, fájdalmasan sokaknak a teljes megsemmisülés jött el.
Haláluk értelmetlensége még szörnyűbbé teszi azt a pillanatot.

Aki azt hiszi rendben van az élete, az nagyon téved. 
Bárkinek, bármikor, bárhol változhat akkorát a sorsa, a lehetősége, a létformája, hogy az előző életével köszönő viszonyban sincs.
Önhibáján kívül is. Sőt!
Aki szeret gondolkodni, ajánlom figyelmébe Karinthy Ferenc: Epepe című művét
Megrázó és elgondolkodtató olvasmány a hamis biztonságérzetről, a világ kihívásairól.