2011. augusztus 10., szerda

Szegénység

A szegénység nagyon nehéz téma, amit most csak pár mondatban elkezdek, mert túl késő van ahhoz, hogy mélyebben beleássam magam. De mostanában többször is el kellett gondolkodnom erről a témáról, több okból:

  1. a válság márt három éve tart és sajnos minket is közvetlenül érint, 
  2. soha annyi gyűjtögető embert nem láttam régen mint napjainkban, és most nem a kereszteződésekben és egyéb helyen koldulókra gondolok, 
  3. sorban zajlanak a kilakoltatások 
  4. egyre többen  kerülnek kilátástalan helyzetbe
  5. aki 50-80.000 Ft keres és van, hogy ő tart el -5 fős családot, az, hogy tud megélni?
  6. félek, még a java csak most jön , Mi az, hogy államcsőd? Ott ki fog segíteni?
kép helye: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeg%C3%A9nys%C3%A9g

Ma egy raktárban volt dolgom, ahol viccesen kérdeztem a raktárost, hogy volt-e szabadságon már?  Mondta, nem. Mikor megy, kérdeztem még mindig derűsen? Majd októberben? Októberben, hiszen az nagyon messze van. Vagy van valami programja?  Kiderült átvilágítás alá vonták az intézményt, ahol dolgozik és ő attól fél, hogy még a végén kirúgják. Bár jelenleg azt a munkát végzi egyedül, amit régen hárman láttak el. Olyan elkeseredett volt, hogy nem tudom leírni. Havi 80.000 Ft-t visz haza mint családfő és abból még törlesztésük is van. Nem tudom elképzelni sem, hogy miként tudnak belőle megélni?! Hozzáteszem az átvilágítás több mint százmilliós nagyságrend.

Félek tőle, hogy ma Magyarországon sokan kerülnek hasonló élethelyzetbe. Csak nehogy oda jussunk, mint szegény
József Attila:  "Ó, barátaim, hét napja nem ettem!"