2011. december 11., vasárnap

Hazatalálni


Karácsony közeleg és sokan, nagyon sokan kénytelenek családtól távol, esetleg elhagyatva tölteni ezt az ünnepet. Ma épp azon gondolkodtam a nagy karácsonyi ajándék gyűjtési akciók közepette, hogy mit jelenthet egy szegény családnak vagy egy hontalannak pár kiló liszt, cukor, olaj? Persze maga az élet, a megoldás néhány napra, de azután? 

Elképzelésem sincs, hiszen itt ülök egy fűtött szobában vacsora után, s a virtuális sztrádán suhanva hol vicces videókat, hol magvas gondolatokat ajánlanak utastársaim, s legfeljebb azt kell eldöntenem, megnézem vagy sem, elolvasom vagy sem.

Ezalatt sok ezer ember éhezik és fázik körülöttem, szenved vagy meghal, csak én nem érzékelem őket. Bár a szívem mélyén érzem a bánatuk és szeretnék is segíteni, de csak ritkán vagyunk egy dimenzióban. Ha igen, akkor is tehetetlen vagyok, mert a piros lámpánál átadott apró forintok, a gyűjtőkonténerbe bedobált ruhadarabok legfeljebb felszínes hazugságok arról, hogy én milyen rendes vagyok, de igazán nem segít senkin. Kár. 
Miről jutott mindez eszembe?

 Ezen az oldalon találtam ezeket a kedves sorokat és a filmecskét.  Kívánom, hogy sok csellengő térjen haza ha tud és ha van hová!!
Fogaddjátok sok szeretettel, a szeretet ünnepének közeledtével ezt a filmet. Sokszor eszetekbe juttatja majd a film: - ha fitalok vagytok, akkor azért, - ha szülők vagytok, akkor azért... ...A SZERETETNÉL NINCS ERŐSEBB KÖTELÉK, MELY A TÜRELEM ÁLTAL TEREMTI MEG GYÜMÖLCSÉT, A CSALÁD SZÁMÁRA. Lelécelsz a szüleidtől. De viszel magaddal valamit .... ...ami egyszer hazahúz. A filmbeli apa jelképezi a szülő igazi szeretetét. Bárhol vagy és akármit is csinálsz .... Lehetsz akár sztriptíztáncosnő, egyszer haza fogsz találni. Tegyétek meg, akik esetleg eltévedtetek, hogy a film által kerüljetek haza az ünnepekre, szerető családotok közé. Boldog készülődést az ünnepekre.