2011. szeptember 12., hétfő

Mária nap

Köszönöm a sok kedves köszöntést!

Ne vegyétek szerénytelenségnek de kíváncsi voltam mit tartogat a net ezen a néven. Íme néhány érdekesség:

http://www.nevenapja.hu/nevnapok/maria_nevnap.html

Mária

Naptári napok:
Augusztus 15.
Szeptember 8.
Szeptember 12.
December 8.

Naptárban nem szereplõ névnapok:
Január 23.
Február 2.
Március 25.
Április 2.
Július 2.

Név jelentése:
"Csepp a tengerben" vagy "Keserûség" vagy "Úrnõ"

Név eredete:
Héber-görög-latin eredetû

Név elemzése:
A Mária név olyan személyiség kialakulását támogatja, akinek fontos, hogy másoknak segíthessen, és vágyik arra, hogy másokat megértsen. Ugyanakkor túl könnyen és túlságosan is belefolyik mások problémáiba. Fontos számára a család és az otthon, és ebben a közösségben a harmónia és az egyensúly, melynek megteremtésére, valamint annak fenntartására tökéletesen alkalmas. Szereti a gyerekeket, és szinte soha nem utasítja vissza a segítséget, ha azt tapasztalja, hogy egy gyermeknek törõdésre van szüksége.

Becenevek:
Marika, Marica, Mari, Mariska, Marcsi, Marcsika, Marcsa, Ria, Riácska, Manci, Manyi, Mici, Maja, Mara

Idegen nyelvi változatai:
Mary, Maria, Mariah (angol)
María (spanyol)
Marie (francia)

Hírességek:
Borbás Mária - mûsorvezetõ
Gór Nagy Mária - színésznõ
Jászai Mari - színésznõ
Mednyánszky Mária - asztaliteniszezõ
Németh Marika - színésznõ, primadonna
Sulyok Mária - színésznõ
Szemes Mari - színésznõ
Szepes Mária - író
Takács Marika - bemondónõ
Törõcsik Mari - színésznõ

 http://www.unnep.mentha.hu/augusztus.htm

Augusztus 15.
Nagyboldogasszony napja
, legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon ünnepli az egyház Mária mennybemenetelét és egyben Magyarország oltalmazóját. Az ünnep első elnevezései "dormito"- elalvás vagy "pausatio"- elpihenés utal Szűz Mária halálára. Szent István királyunk volt az, aki az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta halálos ágyán, mivel nem volt a trónon utóda (Imre herceg ekkor már halott). Innen az elnevezés is Regnum Marianum azaz Szűz Mária országa.
Sokfelé búcsúnap. Híres magyar búcsújáró helyek: Andocs, Máriagyüd, Feldebrő, Csorna, Mátraverebély...
Az ünnep vigíliáját (előestéjét) általában virrasztással töltik a hívek, Mária énekeket énekelve, imádkozva. Leghíresebb Mária énekünk a körmeneteken is gyakran hallható Boldogasszony anyánk című dal. Az asszonyok egy jelképes koporsóba Mária szobrot helyeznek, mellé virágokat, füveket tesznek, virrasztanak, majd másnap körmenetben viszik a koporsót.
Ezen a napon szokás volt virágot, gyógynövényt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket aztán ezzel gyógyították, de jutott belőle a csecsemő bölcsőjébe vagy a halottak koporsójába is. Azt tartották, ha tűzre dobják a füveket az véd a vihar ellen. A téli holmikat ezen időszakban kitették a napra, szellőztették, hogy a moly bele ne menjen. Dologtiltó nap is volt, sütni például nem szabadott, azt tartották a tűz ilyenkor kicsap a kemencéből. Ha szép, napsütéses volt az idő, az jó szőlő vagy szilvatermést jelentett. Néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába, hogy bő termés legyen.
A szeptember 8-ig tartó időszakot két Boldogasszony közének nevezték (szeptember 8. Mária nap), és bizonyos munkák szempontjából kiemelt jelentőségű volt. Úgy vélték, ilyenkor kell ültetni a tyúkokat, hogy jól tojjanak. A búzát is ekkor szellőztették, hogy ne legyen dohos.

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/9.php#maria

A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít erre az alkalomra, ami - karácsonyi étel lévén - fokozza a nap ünnepélyességét.
E jeles napot követi Mária - Jézus halála felett érzett - anyai szenvedésének, anyai fájdalmának ünnepe, a Hétfájdalmú Szűzanya, vagy Fájdalmas Szűzanya napja szeptember 15-e, így a hívő katolikusok sokfelé e két ünnepet együtt ülik meg. Zarándok búcsúkat rendeztek, és rendeznek még ma is többek között: Sasváron, Pozsonyban, Nyitrán, Sümegen. A búcsúkon vásárolt, - többnyire népi fafaragóktól származó - kis Piéta szobrocskák pedig természetes tartozékai voltak a parasztházak szentélyeinek, szent sarkainak.




kép helye: http://www.irodalmijelen.hu/taxonomy/term/66