2011. november 30., szerda

Kemény Henrik emlékére

Valahogy ránk jár a rúd. Vitéz László lelke a mennybe szállt.  Sok millióan szájtátva néztük évtizedeken át, amint a "kis Mamucikám nagy palacsintasütője"  elintézi az ördögöt és így a világ forgása újra rendes kerékvágásba került.  Ha bárkit megkérdeztek ebben az országban, hogy mondjon egy bábost, rögtön rávágta. KEMÉNY HENRIK.




Sajnos Ő is elment, de  olyan életművet hagyott hátra, amely sokunk lelkébe belevésődött és ha kell támaszt jelenthet a nehéz helyzetekben is. Nálam is lóg egy palacsintasütő a falon, csak az alkalmat várja.

Álljon itt néhány információ Róla, a többi már a képzeletünkön múlik. Forrás:
Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a Papa a színházat vezette és előadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban. Az apja által készített Miki egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemű előtt táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson a papa Miki egér táncjátékában csetlő-botló „másodegérként”.[1] Kicsit később már az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor négyéves Mátyás is szerepet kapott öccse mint Frici pajtás, apukája a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első figuráját és kapta meg első főszerepét. 1945-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így fia átvette bábszínházát.[1] Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kemény Henriket is „államosították” (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében „bújtatta”): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel.

Elhunyt Zdenek Miler, a Kisvakond atyja

 Gyermekkorunk kedves figurája volt a Kisvakond, aki kedves történeteivel, csilingelő nevetésével mindennapjaink része volt. Szerethető figurák és szép rajzok tették élvezetessé a rajzfilmeket, nem volt benne erőszak és villódzó fény, mint a mostani gyermekfilmek többségében. Az első filmben - A Kisvakond nadrágja - nagyon imádtam azt a részt, amikor a lent megtilolja a sün hátán és szép gomolygó valami lesz az addig cikk-cakkosra tört lenszálból (04:03).

Zdenek Miler, köszönjük!

 Forrás:  Index:        
http://index.hu/kultur/2011/11/30/elhunyt_zdenek_miler_a_kisvakond_atyja/ 


Kilencven éves korában szerdán elhunyt Zdenek Miler cseh filmrendező, a világhírnévre szert tett csehszlovák rajzfilmfigura, a Kisvakond megalkotója.
Zdenek Miler cseh animációs filmrendező és képzőművész egész életét a Kisvakond történeteinek szentelte: hetven rajzfilmjéből hatvannak a hőse a Kisvakond (csehül Krtek), és Miler sajátos rajzai több mint negyven gyerekkönyvben találhatók meg.
Miler pályafutása a háború alatt a zlíni filmstúdióban indult, majd a prágai Barrandov stúdióban dolgozott. Első saját, máig is elismert filmjét 1948-ban már itt készítette A milliomos, aki ellopta a Napot címmel.
20060817 zdenek miler zpc muzeum
1956-ban találta ki a Kisvakond-karaktert, amikor oktató és nevelő célzatú filmek rajzolásával bízták meg a textilipar és a ruhagyártás-témakörben. Nem szokványos propagandafilmet akart készíteni, hanem szerethető karaktert keresett, mikor gondolkodás közben - a legenda szerint - felbukott egy kerti vakondtúrásban.
A rajzfilmsorozat 1957-ben indult, a 12 perces A vakond nadrágja című, máig legismertebb résszel, ami azonnal elnyerte a Velencei Fesztivál Ezüstoroszlán-díját. A sorozat érdekessége, hogy a szereplők a filmben nem beszélnek, csak különböző indulatszavakat és hangokat használnak (mojmoj, ahoj, satöbbi), ezeket Miler két lánya egy-egy szavas felkiáltásaiból vágta össze.