A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Utazás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Utazás. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 18., hétfő

Olaszországi utazás -tanácsok első kézből tapasztalat alapján

Olaszországba menni egyet jelent az örömömmel  és a feltöltődéssel. Aki csak teheti próbálja ki.

Persze manapság, amikor oly sok kíváncsi turista lepi a "csizma" különböző tájait nem könnyű felhőtlen perceket átélni. A sorban állások és a hömpölygő tömeg talán elriaszt sokakat, de egy kis odafigyeléssel és szervezéssel könnyíthetünk e problémán.

Tanácsom: 
  • Ha lehet ne főszezonban menjünk, mert bizony néha kitehetnék a megtelt táblát akár Velence, akár Róma vagy más központi helyek utcáira is. Tavasszal és kora ősszel, a mediterrán időjárás áldásos hatása segítségével nagyon kellemes időtöltésben lehet részünk. 
  • A kora reggeli órák csodálatosak tudnak lenni egy ébredező városban. Ilyenkor turistatársaink jó része még alszik és mi tanúi lehetünk az ott lakók normális életvitelének, szokásainak. S ráadásul fényképezni is könnyebb. 
  • Délután nekünk is érdemes sziesztáznunk akár egy parkban, akár a szálláson, de jó tudni, hogy a legtöbb üzlet ilyenkor bezár és ügyeket nem fogunk tudni intézni. Ráadásul a boltok jó részénél ki sincs írva, hogy mikor fog kinyitni. Talán 3-kor. Vagy esetleg fél4-kor. De lehet, hogy 5h lesz belőle. Senki sem tudja megmondani. Ha persze kinyit egyáltalán és a tulaj nem dönt aznap úgy, hogy inkább a kupadöntőt nézi a tévében, minthogy szolgáltasson.

  • Ha gépkocsival érkezünk, akkor érdemes olyan szállást keresnünk, ahol van privát parkoló, mert ez sok kellemetlenségtől menthet meg bennünket.
  • Ne higgyünk mindig a GPS-nek, mert olyan utcákra is bevisz bennünket, ami éppenséggel sétáló utca, vagy csak helyiek mehetnek be, vagy csak bizonyos időszakokban, stb....
  • A parkolásnál legyünk körültekintőek, mert nagyon nem egyszerű. Van ahol csak 1-2 órát szabad állni. Van, ahol védve a helyi lakosokat - nagyon helyesen- csak ők parkolhatnak, külön engedéllyel. Van ahol lehet parkolni, de az automata maximum csak 2 órára ad jegyet és nincs mobil parkolásra lehetőség. S nagy szerencsére néha találni olyat is, ahol több órányi időre is kifizethetjük az ott tartózkodást. Csak aztán ne felejtsünk el időben visszaérni! 
  • Illetve néhol vannak Garázs feliratú belső udvarok, ahol a turista legnagyobb megrökönyödésére elkérik a kulcsot és ők parkolják le az autót. S csak a végén kapjuk vissza. Elsőre kicsit meredeknek tűnik, de nem volt vele problémánk, nem tűnt el semmink. Sajnos itt a díj kb. a duplája mint az utcai parkolóknak. Viszont ha tiltott zónába hajtottunk véletlenül, akkor egy ilyen beállással megúszhatjuk a büntetést, hiszen ők rendszám alapján lejelentik az autót, és kifizetik az adót is rá. 

De legyen bármilyen is az időjárás, legyen bármekkora is a tömeg és kerülj bármilyen nehéz forgalmi helyzetbe, élvezd azt a pár napot amit ott tölthetsz és lesd el a helyiektől, hogy élni jó és  érdemes!

Jó utat és jó kikapcsolódást!

Barátsággal,
Mária

2015. szeptember 29., kedd

Aratás

Nap mint nap járom a vidéket és látom, hogy szépen haladnak a gazdák az őszi betakarítással. Már csak néhány termék van lábon, a többi már pihen a helyén. 
Családi elbeszélésből és olvasmányokból, régi képekről tudjuk, hogy az aratás valamikor a legnehezebb mezőgazdasági munka volt. A falu apraja nagyja részt vett benne. Sok hagyomány kötődik hozzá.
De ez már a múlt. Most azt látni, hogy hatalmas területeket két-három géppel aratnak. Megy a kombájn és mellette a teherautó. A legtöbb okos-ügyes gép már a bálát is megcsinálja, vagy külön gyűjti a szárat. Sőt, akár este is lehet dolgozni. Pár helyen a sötétedés után is láttam gépeket aratni. Egyszerűen felkapcsolják a fényszórót és kész.
Persze nincs ezzel semmi baj. Fejlődni kell. Csak kár, hogy ez a világ eltűnt. Nem a sok és fárasztó munkát sajnálom mert, azért nem kár. Jól jön a gépek segítsége itt is.Csak a hangulat,a szokások, a hagyomány elveszését fájlalom. 



A Netfolk oldalán kellemes kis összefoglalót leltek a témával kapcsolatban:
http://netfolk.blog.hu/2013/07/08/az_aratashoz_kapcsolodo_szokasok



2012. június 14., csütörtök

Úti élmények

Ma újra hosszú útra indultam és nagyon szép nap kerekedett belőle. Gyönyörű nyár eleji időben indultam neki az M7-es autópályán a Zalai-dombságnak. Pacsára igyekeztem, ami azért nincs olyan közel.  Nem bántam, mert a kilométerek gyorsan szaladtak el mellettem én meg nagyon élveztem a vezetést egy ilyen szép napon. Még az autópályáról is jól lehetett nézelődni és kezdtem nagyon sajnálni, hogy nem hoztam fényképezőgépet. De majd később ezt még inkább bántam.




2012. április 6., péntek

Csudaszép, csudajó. Ezt mindenkinek látni kell!

Eddigi életemben még csak egyszer volt szerencsém ellátogatni a Zengővárkonyban található Míves Tojás Gyűjteménybe, de az a nap feledhetetlen volt.  Egy egész busznyi kollégát sikerült fellelkesíteni, akikkel Pécs felé menet megálltunk pár órára a múzeumnál. 




Ma már tudom, ha legközelebb lejutok oda, akkor egy egész napot fogok erre a találkozásra szánni. Megéri. Hiszen a múzeumban található rengeteg szebbnél szebb míves tojások mellett lehetőségünk van sok érdekes programon részt venni, köztük természetesen tojást írni is. A vendéglátó asszonyok szívesen mutatnak meg mindent és segítenek is, ha elakadnánk.



A tájház és a környék is nagyon szép, tehát néhány órát érdemes a szabadban is eltölteni.

A gyűjtemény megálmodója, kivitelezője és tulajdonosa Dr. Nienhaus Rózsa, akit személyesen is van szerencsém ismerni, s mondhatom ritka kivételes ember. Az ő hite és energiája hegyeket tud megmozgatni. Csak csodálni tudom és innen is kívánok neki hosszú, tevékenységekben és jó egészségben gazdag boldog életet!

Az idén 12 éves Tojásmúzeum számtalan programmal is várja a látogatóit, amelyekről  ITT lehet bővebben olvasni.

Az alábbi képek a múzeum honlapjáról valók. Jó gyönyörködést!


Áldott, Békés Ünnepet Mindenkinek!

2012. február 5., vasárnap

Londoni mozaik

 A héten öt napra kiszakadtam a magyar valóságból és a mindennapok mókuskerekéből. Huszonhat év után nagy örömmel mentem "londonországba", ahol újra nagyon jól éreztem magam. 

Malév géppel indultunk és a Gatwick repülőtérre érkeztünk, amely igencsak kinőtte magát és szép számmal ontotta az embertömeget magából. Innen egy gyors és halk vonattal a Gatwick express-el mentünk át a Viktória pályaudvarra, ahol a következő köszöntő tábla fogadott.


Innen metróval mentünk át a Paddington pályaudvarra. London tömegközlekedése nagyon jól szervezett és igazán könnyű vele bárhová gyorsan eljutni.

2012. január 29., vasárnap

Öt nap England

Hétfőn korán reggel indulunk Cardiffba, ahol céges tréningen veszünk részt. Kíváncsi vagyok, mert eddig csak egyszer jutottam el a Szigetországba és már annak is több mint 26 éve.
Londont imádom, Walesben még nem jártam, a tengert viszont megint látni fogom. Szóval sok élmény vár rám. Képes úti beszámoló egy hét múlva.