A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 2., vasárnap

Inspiráció a hétköznapokra.

Mostanában nem sűrűn használom a FB közösségi oldalt, mert nagyon elegem van abból, hogy sok-sok felesleges dologgal "szemetelik" sokan tele. A játék felkérésektől egyenesen ideges leszek. Látom, hogy van 4-5 hozzászólás, azt hiszem valaki valami értelmeset akar velem közölni de nem, egy újabb mittudoménmilyen  vacakra küldenek felkérést. Nem is értem mit kellene ilyenkor csinálnom, de nem mehetek rá minden egyes játék oldalára és tilthatom ki őket, mert egyre másra újabb és újabb, lehetetlen nevű "játékok" jelennek meg.

De ma két olyan kedves videóra bukkantam amit szeretnék veletek megosztani, mert nekem feldobta a napomat és talán más is akad, aki továbbgondolva a történeteket valami értelmes megállapításra jut belőle, pl:
  • a barátság nagy dolog és az sem baj (sőt), ha nem embertársainktól kapjuk
  • az egészségünk, az életünk és a világ rendje/békéje gyakran csak egy "tollpihe" egyensúlyán múlik

  Christian the Lion

 Történet az oroszlánról, aki több évvel a vadonba visszahelyezését követően felismeri gyermekkora két barátját, akik saját otthonukban nevelték.

ez a hosszabb verzió  

 

  Miyoko Shida - Rigolo

Csodálatos megnyugtató zenével kísért kápráztató előadás. 

Bárcsak mi is így tudnánk egyensúlyozni a mindennapokban.


2013. január 20., vasárnap

A hideg napokra egy kis szívmelengető




"Soha ne add fel önmagad, és az álmaid!
Szállj szabadon, mint a madár,
ne hagyd, ...hogy a világ letörje szárnyaid!
Ahhoz, hogy ne csak létezz, hanem élj,
önnön lényeged őrizd meg, és bízz a sorsodban.
Járd a saját utad!
Légy önmagad!
Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek..." /Teréz Anya/



Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? – tudakolta.
- Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.

A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. 
Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. 
De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
 

2012. december 25., kedd

A szeretet himnusza

A mai napra mi más kerülhetne erre az oldalra, ha nem  ez a levél? Olvasd el és hallgasd meg! Érdemes!

Pál apostol: a szeretet himnusza

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok
vagy pengő cimbalom.

Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.

Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.

Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.

A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.

Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.

Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.

Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.

Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, 
ez a három, de közülük legnagyobb a SZERETET.

(Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.)

Jávor Pál előadásában

 

 


2012. november 25., vasárnap

Boltot nyitottam!! :)

Igaz még kezdetleges és kicsit, még "csak"  virtuálisan létezik, de van! Márikám Boltja a neve és remélem ez a nap egy sikeres vállalkozás kezdete egyben. 

Mint oly sokan én is szeretek "kreatívkodni", azaz mindenféle kencével össze-vissza kenni, tapicskolni, ragasztani különböző felületeket, és remélni, hogy a végeredmény a szemnek valami kellemes látványt fog nyújtani, de legfőképpen a lelkemnek tesz jót. S ha még ez a tárgyiasult tevékenység még másoknak is örömet okoz, az csak az igazi csoda.

Néhányan összeálltunk és két éve alapítottunk egy non-profit szervezetet, amellyel pár napja megtartottuk első karácsonyi vásárunkat is.  A bevétel egy része az egyesület nemes feladatainak kivitelezését hivatott szolgálni. Ezen vásáron néhányan tőlem is vásároltak, ami valami hihetetlen élmény. 

Hiszen ha arra gondolok, hogy általam készített tárgyak -tehát olyan megvalósulások, amelyek azelőtt nem léteztek - most teljesen idegen családok otthonaiban használati- vagy dísztárgyként üzemelnek és szeretve vannak, gyakorlatilag kellemesen hátborzongató érzés. Sőt vásároltak ott külföldi gyerekek is, akik Ukrajnába, Szlovéniába, Szerbiába is elvitték az ÉN tárgyaimat. Hihetetlen.

Kedves Olvasó!
Remélem átérzed örömömet és ha van kedved Te is próbáld ki ezt a foglalatosságot.

S ha tetszettek a tárgyaim, kérlek oszd meg másokkal is ezt az élményt.

Mit gondolok a karácsonyi vásárlási lázról?
Azt hiszem nem vagyok egyedül, ha  elegem van a dömping árukból, az október végén kezdődő monstre akcióktól és a hányingerig játszott mézédes karácsonyi daloktól, amelyek évek óta egyre nagyobb mennyiségben elöntenek bennünket.

 Készíts magad is ajándékot!


Vásárolj kézművestől! 

 

Vásárolj magyar árut!


Miért jó ha tőlem vásárolsz?
Szép és értékes ajándéktárgyakat kapsz elérhető és megfizethető áron. Segíted egy induló vállalkozás alapjait megépíteni. Segítesz egy négytagú család megélhetésében.


Hitvallásom: 
Ne várjuk a csodát, hanem teremtsük meg mi magunk!
Segítsünk magunkon!  Segítsünk másokon!

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést!



Ha van kedved hallgasd meg ezt a csodás dalt és olvasd el a hozzáfűzésemet + dalszöveget.
Érdemes.

2012. október 30., kedd

Mert dolgunk van itt ezen a Földön



“Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká formálódnak, 
vigyázz a szavaidra, mert tettekké válnak, 
vigyázz a tetteidre, mert szokásoddá lesznek, 
vigyázz a szokásaidra, mert formálják a jellemed, és végül 
vigyázz a jellemedre, mert az határozza meg a sorsod.”



Vörösmarty Mihály:
Gondolatok a könyvtárban
részlet 

"Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.

Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk? 

Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.

Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből,
S a szellemharcok tiszta súgaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük, élet!
áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfimunka volt!"



2012. április 6., péntek

Csudaszép, csudajó. Ezt mindenkinek látni kell!

Eddigi életemben még csak egyszer volt szerencsém ellátogatni a Zengővárkonyban található Míves Tojás Gyűjteménybe, de az a nap feledhetetlen volt.  Egy egész busznyi kollégát sikerült fellelkesíteni, akikkel Pécs felé menet megálltunk pár órára a múzeumnál. 




Ma már tudom, ha legközelebb lejutok oda, akkor egy egész napot fogok erre a találkozásra szánni. Megéri. Hiszen a múzeumban található rengeteg szebbnél szebb míves tojások mellett lehetőségünk van sok érdekes programon részt venni, köztük természetesen tojást írni is. A vendéglátó asszonyok szívesen mutatnak meg mindent és segítenek is, ha elakadnánk.



A tájház és a környék is nagyon szép, tehát néhány órát érdemes a szabadban is eltölteni.

A gyűjtemény megálmodója, kivitelezője és tulajdonosa Dr. Nienhaus Rózsa, akit személyesen is van szerencsém ismerni, s mondhatom ritka kivételes ember. Az ő hite és energiája hegyeket tud megmozgatni. Csak csodálni tudom és innen is kívánok neki hosszú, tevékenységekben és jó egészségben gazdag boldog életet!

Az idén 12 éves Tojásmúzeum számtalan programmal is várja a látogatóit, amelyekről  ITT lehet bővebben olvasni.

Az alábbi képek a múzeum honlapjáról valók. Jó gyönyörködést!


Áldott, Békés Ünnepet Mindenkinek!

2011. november 22., kedd

Budapesti hidak és vágyakozásaink

Életem legnagyobb részét itt, ebben a városban éltem le. Szerettem és szeretem ma is, de néha nagyon nehéz. Azt hiszem egy cseppet kezdünk túl sokan élni itt. Bár minden relatív. Kedves kolléganőm -aki a nyáron megfordult New Yorkban is- azt mondta, akkora a tömeg, hogy hihetetlen. Lépten-nyomon nekimennek egymásnak, annyira sokan hömpölyögnek az utcákon. Teszik ezt derűvel és udvariasan. Ha megtörtént a koccanás, elnézést kér a "lökdöső" fél a másiktól és mát fut is tovább. Semmi anyázás vagy ilyesmi. Mi szerencsére még nem hömpölygünk az utcákon, de valahogy a derű sehogyan sem akar előbukkanni az arcokon. Türelmetlenek, borúsak és elcsigázottak a legtöbben, ami teljesen érthető a mai (több éve tartó) nehéz helyzetben. De kérdem én, ez segít? Ettől jobban érezzük majd magunkat? Ha eluralkodik rajtunk a depresszió az segít majd túlélni a nehézségeket? Ha minden semmiségért betonba döngöljük egymást akkor jobb lesz a közérzetünk? Talán egyet érthetünk abban, hogy a válaszok mindegyike NEM! 
S mi köze ennek a budapesti hidakhoz?

2011. október 31., hétfő

Számodra mint jelent az idő értéke ?


Számodra mint jelent ez a gondolatfelvetés?
Régen elborzadtam volna rajta, mert felszínes olvasatban arra buzdít - elég amerikai felfogásban -, hogy élj a mának ne törődj semmivel. Fogyassz, fogyassz, fogyassz. Most, ma!

De amióta elolvastam Dale Carnegie könyvét, másképp látom ezt a kérdést, amit már ebben a bejegyzésben ki is fejtettem

Mit is sugall ez a videó az én számomra?

A tegnap történelem
A holnap rejtély 
A mai nap ajándék

Szerintem fontos megértenünk, hogy az életünket ma éljük és nem máskor. A mai napból kell kihozni a legtöbbet, ahogy ezt a könyv alapján már itt összefoglaltam. Jól kell sáfárkodnunk az idővel és hasznos előremutató dolgokkal kell foglalkoznunk. Senkit nem biztatok a felszínesre, sokkal inkább az értékesre. 

Ha sorozatnézéssel vagy internetes játékokkal töltöm a napot, lehet, hogy pillanatilag jól érzem magam - már aki - , de biztosan ott motoszkál a fejemben, hogy jaj, ezt meg ezt ma még meg kellene csinálni. De olyan fáradt vagyok, majd pihenek egy csöppet és majd akkor folytatom, ha megnéztem még ezt a részt, vagy ha felkapáltam a virtuális kertemet.

Ez a fajta magatartás időhúzásra kiváló, de semmi másra nem. Sőt lelkiismeret furdalást érzek majd, amivel csak növelem a gondjaimat és még több problémát fogok magam előtt görgetni.

Én inkább arra bíztatok mindenkit, hogy használja ki jól az a 86.400 másodpercet, amelyet reggelente kapunk ajándékba és értelmes, a maga és környezete számára hasznos dolgokkal töltse meg.
Az időnk, túl becses ahhoz, hogy felesleges dolgokra elfecséreljük.  
Ne feledjük, másodperceként csak fogy és fogy.
Töltekezzünk pozitív gondolatokkal, tanuljunk, fejlődjünk!



Mese az IDŐ-ről és a SZERETET-ről:
  • Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.
  • Egy napon az érzések valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
  • Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.
  • A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Ő megkérdezte: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? - Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
  • Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett: - Büszkeség, el tudnál engem is vinni? - Itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak! - válaszolt a Büszkeség.
  • Hát a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: - Bánat, kérlek, vigyél el magaddal! - Óh, Szeretet - mondta a Bánat - én nagyon szomorú vagyok, egyedül akarok maradni a hajómon, hogy bánatomat ne zavarja senki!
  • A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a Szeretet kérését.
  • Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek Téged! Aki megszólalt, egy öregember volt.
  • A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment.
  • A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást: - Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
  • Az IDŐ volt. - mondta a Tudás. Az IDŐ? - kérdezte a Szeretet. - Miért segített rajtam az IDŐ? A Tudás válaszolt:
  • Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!