Számodra mint jelent ez a gondolatfelvetés?
Régen elborzadtam volna rajta, mert felszínes olvasatban arra buzdít - elég amerikai felfogásban -, hogy élj a mának ne törődj semmivel. Fogyassz, fogyassz, fogyassz. Most, ma!
De amióta elolvastam Dale Carnegie könyvét, másképp látom ezt a kérdést, amit már ebben a bejegyzésben ki is fejtettem
Mit is sugall ez a videó az én számomra?
A tegnap történelem
A holnap rejtély
A mai nap ajándék
Szerintem fontos megértenünk, hogy az életünket ma éljük és nem máskor. A mai napból kell kihozni a legtöbbet, ahogy ezt a könyv alapján már itt összefoglaltam. Jól kell sáfárkodnunk az idővel és hasznos előremutató dolgokkal kell foglalkoznunk. Senkit nem biztatok a felszínesre, sokkal inkább az értékesre.
Ha sorozatnézéssel vagy internetes játékokkal töltöm a napot, lehet, hogy pillanatilag jól érzem magam - már aki - , de biztosan ott motoszkál a fejemben, hogy jaj, ezt meg ezt ma még meg kellene csinálni. De olyan fáradt vagyok, majd pihenek egy csöppet és majd akkor folytatom, ha megnéztem még ezt a részt, vagy ha felkapáltam a virtuális kertemet.
Ez a fajta magatartás időhúzásra kiváló, de semmi másra nem. Sőt lelkiismeret furdalást érzek majd, amivel csak növelem a gondjaimat és még több problémát fogok magam előtt görgetni.
Én inkább arra bíztatok mindenkit, hogy használja ki jól az a 86.400 másodpercet, amelyet reggelente kapunk ajándékba és értelmes, a maga és környezete számára hasznos dolgokkal töltse meg.
Az időnk, túl becses ahhoz, hogy felesleges dolgokra elfecséreljük.
Ne feledjük, másodperceként csak fogy és fogy.
Töltekezzünk pozitív gondolatokkal, tanuljunk, fejlődjünk!
Mese az IDŐ-ről és a SZERETET-ről:
- Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is.
- Egy napon az érzések valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
- Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott.
- A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett. Ő megkérdezte: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? - Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra!
- Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett: - Büszkeség, el tudnál engem is vinni? - Itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak! - válaszolt a Büszkeség.
- Hát a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: - Bánat, kérlek, vigyél el magaddal! - Óh, Szeretet - mondta a Bánat - én nagyon szomorú vagyok, egyedül akarok maradni a hajómon, hogy bánatomat ne zavarja senki!
- A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a Szeretet kérését.
- Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek Téged! Aki megszólalt, egy öregember volt.
- A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment.
- A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást: - Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
- Az IDŐ volt. - mondta a Tudás. Az IDŐ? - kérdezte a Szeretet. - Miért segített rajtam az IDŐ? A Tudás válaszolt:
- Mert csak az IDŐ érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése