"Szép mint mindig énnekem"

Gyönyörű ez a szeptember és úgy néz ki pár napot még ilyen marad az idő. A sok szomjazás ellenére a fák nagy része még tartja magát és sokféle zöldben mutatja szebbik felét nekünk. A szarkák napok óta itt cserregnek a kertben és olyan lármát csapnak, hogy még a szomszédban üvöltő kisfiún is túl tesznek. Kár, hogy nem vagyok időjóslásban és népi bölcsességekben járatos, mert lehet, hogy van rá magyarázat.De végül is nem számít miért is, a lényeg, hogy itt vannak és élnek velünk együtt. Ma egy kórházi szép belső parkon mentem keresztül és élveztem ennek a gyönyörű napsütésnek utolsó sugarait, s megpróbáltam függetleníteni magam a zavaró körülményektől. 

1. Volt aki a nagy meleg miatt bosszankodott    - pár hét múlva milyen jól jönne majd egy kicsi belőle
2. Volt aki cigarettázott  - és sajnos szinte el sem lehet a füstfelhők elöl menekülni, pedig az égi pamacsokat szívesebben nézegetem füst mentesen
3. Volt aki lehorgasztott fejjel észre sem vette mind ezt  - persze lehet, hogy beteg volt, vagy egyéb gond nyomasztotta  - kár, mert a Föld még próbál nekünk kedvet csinálni, ha hagyjuk

 Itthon is volt meglepetés, mert a folyton-érő málna nemrég kezdte újból a gyümölcsnevelést, így megint befalhatunk egy tál finom málnácskát. Hmmm... 
Ez biztos bónusz ajándék, mert jók voltunk.

Petőfi szépséges verse többféle módon:

Sárdy János

Hegedűs D. Géza

Ferenczi György és a Rackajam 

Figura Ede

 

Fizetve

Ma ez a kedves történet érkezett a virtuális postaládámba. Nem tudom ki írta, de nagyon jó. Köszönet érte!

Egy este amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt: - a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft - a szobám rendberakásáért: 1000 Ft - mert elmentem tejért: 100 Ft - mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft - mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft - mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft Összesen: 4800 Ft . 

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta: - mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft - az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft - a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft - könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft - mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft - minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft - az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft. Összesen: 0 Ft Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. 

A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE.

Minden gyermeknek a Földön azt kívánom, hogy a számlájára azt írhassa: Fizetve!

Lesz Noé bárkája az űrben is?

Tegnap egy megható videót láttam a közösségi portálon. Egy cica próbálta "újraéleszteni" halott társát. Vagy 4 percen keresztül dögönyözte, ébresztgette és őrizte. Nagyon megható volt látni, amint segíteni próbál. Nagyon sok hasonló felvétel van a net-en, ahol különböző állatok próbálnak segíteni halott társaiknak. Vagy például olyan kutyák, akik halott gazdijuk mellöl nem hajlandóak elmenni, akár a temetőben is a sírjuk mellett őrködnek.

Egyszer volt egy borzalmas élményem Érden. Utaztam éppen Székesfehérvárra, amikor a felső állomásra érve megláttam egy elütött kutyát a sínek között. Egy vonat a hátsó lábait találta el és szegény ott feküdt, nem tudott elmenni, de deréktól felfelé nem volt semmi baja. Az mellső lábaira támaszkodva szomorúan nézelődött és a szemével segítséget kért. Olyan szívszorító látvány  volt, hogy azt el sem tudom mondani. De ami megdöbbentő volt: kb. 50 ember tartózkodott a közelben és senki nem csinált semmit. Csak nézték a kutyát, vagy úgy tettek, mintha ők észre sem vették volna mi történik. Teljesen ledöbbentem és olyan mérges lettem, hogy elmondani nem tudom. Volt ott egy brigád is akik a sínek mellett csináltak valamit, a kutyától 8 méterre. Éppen lapátoltak mikor oda értem. Kérdeztem, mi történt, ők elmondták az esetet és ennyi. Kérdeztem hívtak állatorvost? Mondták minek, úgy sem tud segíteni rajta, annyira roncsolódott a hátsó lába. Kértem vegyük ki a sínek közül, mert ott nem maradhat!!!!!!!!!!!  Először nem akartak megmozdulni, mert féltek a kutyától, aki teljesen békés állat volt. Egy gyönyörű világos barna nagytestű kutya, a fajtáját nem tudom megmondani, de nagyon szép volt. Végre rábeszéltem őket, hogy talicskával menjünk oda és lapáttal betesszük szegényt, hogy legalább ne a sínek között lelje halálát. Elindultunk, de akkor pont sípolt a vonat, ami kanyarban érkezik az állomásra és nem láthatott bennünket. Nem tudtunk mit tenni már. Becsuktam a szemem és bőgtem és szégyelltem magam.

Az emberek nagy része nem hogy egy kutyán, de még egymáson sem hajlandók segíteni. Sőt saját magukon sem! Pedig ez egy alapvető emberi tulajdonság lenne, ha másért nem, hát önös érdekből. De nem. Azt hiszem napjainkban egyre inkább ez a jellemzőbb.

Az állatoktól lenne mit tanulnunk. Földi életünk során millió állat adta akár az életét is, csak hogy segíteni tudjon az EMBERen, pedig hatványozottan nem érdemeljük meg. Mégis újra és újra bizalmat szavaznak nekünk de közülünk sokan méltatlannak bizonyulnak erre a szeretetre. 

Ha az emberiségnek egyszer költözni kell a Földről (persze, ha megéli azt), vajon hány állatot visz majd magával? Megépíti a modern "bárkát" vagy csak magával fog foglalkozni és szintetikus élelemre áll át?

Segíts, hogy segíthessünk!

Egyesületünk nevében köszönjük a sok szép ajándékot, amellyel akciónkat segítettétek. Jövő héten át lesznek adva a megfelelő helyre, s bízunk benne a rászorulók jól tudják majd használni az értékes dolgokat.

Ha valaki csatlakozni akar még ehhez a nemes kezdeményezéshez, amelyet - itt hirdettünk meg - az 30-ig megteheti. Október elsején lesznek az ajándékok átadva.

Nagy László (1925–1978)

 

Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
õ küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetõk helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.

Szoprán hangok kavalkádja 2.

Maria Callas

Madame Butterfly

Pitti Katalin

Verdi: Otello - Ave Maria

Gyurkovics Mária 

Erkel: Hunyadi László - Cabaletta

Moldován Stefánia

Puccini: Tosca - Tosca imája

Ágai Karola

Ölj meg engem, Bánk, ó, ölj meg!

Házy Erzsébet

Csajkovszkij:Anyegin:Tatjana levele

Marton Éva

Gertrudis és Bánk kettőse

Sajnos sokan kimaradtak ebből a két részes mini összeállításból, de talán majd egyszer folytatom.

 

 

kép helye!

Szoprán hangok kavalkádja 1.

Hogy énekelni jó, azt már sokszor írtam, s remélem sokan gyakorolják is. Teljesen mindegy, hogy profi vagy amatőr az ember, az éneklés mindenkinek örömet szerez. Jó esetben a hallgatóságnak is. Én magam szoprán hanggal rendelkezem, de az amúgy sem erős hangom sajnos a kórusban éneklés elmúltával tovább gyengült, de nem nagyon érdekel. Imádok énekelni, ez a lényeg. A zenében az a legcsodálatosabb, hogy akkor is hat, ha jókedvünk van és akkor is, ha nem. Sőt, akkor a leginkább. Ha nekem pocsék kedvem van - ami egyre csak rosszabb és rosszabb, a végén már úgy tűnik nincs kiút és teljes a káosz - meghallgatok egy zenét, majd még többet és megtörténik a katarzis, rosszkedv és diszharmónia elszáll és marad a jó kedv és a nyugalom. Ez bármilyen zenével működik, amit szeret az ember. Ízlésekkel nem lehet vitatkozni. Van akinek bejön a mulatós zene, vagy a Mizu, an aki másban leli örömét. Mindegy csak jó zene legyen.

Én mostanában népzenét és világzenét hallgatok a legszívesebben illetve nagy felfedezés nekem - mire jó az internet - az ázsiai és keleti zene. Ezekből párat feltettem már korábban.

Persze az örök kedvenc és az etalon a komolyzene. Imádtam operába járni, anno két bérletem is volt  - Operaház  és Erkel Színház - s teljesen elvarázsolt a színpadi történet és a csodálatos emberi hang élő kísérettel alátámasztva.

Most nagy szopránokat idézek meg, remélem nem csak saját örömemre.

Technikai okokból mostanában már nem a videót illesztem be a blogba, mert nagyon lelassítja a keresést, hanem a  linket másolom be. Így talán a kisebb gépkapacitással rendelkezők is könnyebben tudják pörgetni az oldalakat.

Maria Callas:

La Traviata 

 Puccini "Vissi d'arte" (Tosca) 

Kiri te Kanawa

"Laudate Dominum" Mozart

Cecilia Bartoli

Pie Jesu

Sarah Brightman 

Számomra ő egy kevésbé szimpatikus jelenség, de ezt a dalt gyönyörűen énekli.

 Pie Jesu

Rost Andrea

Verdi - Rigoletto - Gilda áriája 

Lehoczky Éva

Méltatlanul kevés információ van fenn róla a net-en. Szerintem gyönyörűen énekli ezt az áriát.

Mozart: A varázsfuvola - Az Éj királynőjének bosszúáriája

 

 kép helye!

Te fizetnél?

Nem is olyan régen nagy média érdeklődés közepette Budapesten kihelyeztek két ásványvizes automatát a város különböző pontjaira. A hűtött vízért mindössze 50 Ft-t kellett fizetni annak aki akart. De nem volt kötelező.  A befolyt összeg a Csodalámpa alapítvány munkáját segíti. Most egy beteg kislány kívánságát tudják teljesíteni s mini játszóteret kap a kertjükbe, hioszen nem járhat közösségbe és neki ez volt a nagy álma.

Az automatákat a Sopron Bank költségén állították fel, aki az akció zárásaként az összegyűlt összeg kétszeresét adományozta az alapítványnak. Nagyon nemes és szép dolog, s PR-nak sem utolsó. A Bank és az Alapítvány is nagy figyelmet kapott ezekben a napokban és még fizetni sem kellett érte. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen mindenki jól járt.
Ami viszont szomorú, hogy a "vásárlók" több mint fele (60% felett) egyáltalán nem fizetett a vízért. Még 50 forintot sem. Gyakorlatilag két zsömle áráért nem voltak becsületesek. Valóban nem volt kötelező a fizetés, s ha valaki akart, akár többet is bedobhatott, de honfitársaink szép számban gondolták úgy, nekik ingyen kell a víz. Nem is értem, mi játszódhatott le e fejükben és vajon körbe néztek-e. Vagy csak nyugisan elvették a vizet, mert úgy gondolták csak a "hülyék" fizetnek olyasmiért, amiért nem kötelező. Erről azok az autósok jutnak eszembe, akik simán leelőzik a busz sávban a sorban  várakozókat, mert ők úgy gondolják  különbek azoknál , akik birka módjára kivárják a sorukat.

Véleményem szerint, aki kis dolgokban hazudik, mismásol, variál, az komolyabb ügyekben  még inkább ezt teszi. 

Na de vissza az automatához: Hazánkban még szerencsére vannak olyan települések, ahol a becsületkassza jól működik. A ház elé kitett portékáért a vevő  otthagyja a megfelelő összeget és nem próbál meg eltűnni mint a kámfor. A becsületességet nem lehet jogszabályilag  kikényszeríteni az emberekből, hanem annak éjjel-nappal, tavasztól-őszig működnie kell mindenkinek a lelkében. Nem azért kell bedobni az 50 Ft-t, mert kötelező, hanem azért, mert ingyen semmi nincs, ráadásul  becsületességünkkel egy nemes célt szolgálunk.
Ha bárki azt gondolja, hogy vele nem fordulhat elő olyan élethelyzet, hogy mások segítségére szorul, az nagyon téved. 

Székelyföldi panorámaképek

Minden kedves látogatónak ajánlom szíves figyelmébe az alábbi csodálatos lehetőséget.

Székelyföldi virtuális barangolás.

Ha jártál már ott, akkor azért, ha nem voltál még akkor azért.

(Tudod, "sapka")

Nagyon szép és igényes munka, s a képek nézegetése közben szépséges muzsikát vagy éppen az erdő kis lakóinak életzajait hallhatjuk.

Orchideák, sárga orchideák

Még sohasem volt orchideám, de most van. Lehet engem irigyelni két okból is:
1, gyönyörű sárga színű, narancssárga beütésekkel
2, hálából kaptam, bár nem számítottam rá

Olyan jó hinni a barátságban, az összetartozásban, az egymás segítésének létezésében. Én ma erről jelet kaptam. Mert legfontosabb dolog az életben, hogy emberi kapcsolataink szeretteinkkel és a világgal harmonikus és kiegyensúlyozott legyen.
A többi már jön magától. (Vagy nem?)

Hallgassunk itt egy jó kis idevágó muzsikát és gyönyörködjünk bennük.

Széchenyi Lánchíd - Te is szereted?

A Lánchíd a kedvesebb hidam, mert monumentális, de mégis emberléptékű, s persze gyönyörű. Tegnap is volt egy riport a legendáival kapcsolatban a Kossuth Rádióban. Talán érdemes meghallgatni itt. Sajnos a graffiti ezt sem kíméli és bizony sok gondot okoz a fenntartóknak és méltatlan látvány számunkra és a turistáknak is.

Ezen az oldalon van egy kis képes összefoglaló  a híd születéséről, pusztulásáról és újjáépítéséről. Érdemes elolvasni. S persze ki ne látta volna a Hídember filmet. Nekem az a legkedvesebb jelenetem benne, amikor temetik. Az özvegye döbbenten nézi, milyen sokan eljöttek, s mindenki csendben áll és térdet hajt az érkező halottnak, majd felülről fényképezve látszik amint a tömeg utat enged a koporsónak, majd bezárul mögötte. Közben csodálatos zene szól. 

Mi utánunk vajon milyen lenyomat marad a világban? Ha marad.

 

Ilyen egy külföldi szemével. Úgy tűnik neki is tetszett.