2012. január 22., vasárnap

7 milliárdan

Mostanában kevés időm volt blogozásra ezért jó két hónap késéssel írok erről a témáról, ami nagyon fontos és egy nagy mérföldkő.  Ésszel elképzelni nem is lehet, hogy mit jelent ez a szám - 7 milliárd, de a HVG fotósorozatából képet kaphatunk róla. Nézd meg itt!

Egy  jó cikket olvashatsz ebben a témában ITT 

Egy jó videó a  National Geographic Magazinból

ITT megtudhatod -nagy valószínűséggel- hányadiknak születtél 
ebből a 7 milliárdból.
Ráadásul a számláló csak pörög és pörög.

Jó tudni, így mindjárt más :))

A világ egyik felén az a gond, hogy túl sokan vannak egy területen, a világ másik felén pedig az, hogy fogy és öregszik a lakosság. Míg Ázsia és Afrika népessége rohamosan nő, addig Észak-Amerika és Európa lakóinak száma egyre fogy és a bevándorlók nélkül pl. a német gazdaság is bajban lenne. Persze ugyanakkor van szép számban munkanélküliség is, amiért részben a bevándorlókat hibáztatják. Szóval nem egyszerű kérdés ez.


Hogy mi lesz ennek a vége és hová jut az emberiség, azt hiszem még csak részben sem tudjuk elképzelni. Majd 100-150 év vagy 1000 év múlva visszanézve, vajon mi lesz a véleménye az akkori homo sapiensnek rólunk és korunkról. Átkozni vagy dicsérni fog-e?

Az emberek azt hiszik, hogy minden a fejük fölött dől el és mi kisemberek nem is tehetünk semmit. Pedig nem így van. Minden egyes nap, minden döntésünkkel befolyásoljuk szűkebb és tágabb világunk döntéseit. 

Ha a boltban a közelben megtermelt magyar árút veszem, akkor itthon teremtek munkahelyet és a környezetet is védem a szállítási távolság lerövidítésével. Ráadásul nem kell például zölden leszedett és mesterségesen időre érlelt zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanom.

Ha a mindennapi munkámban, tetteimben, kommunikációmban pontos, szorgalmas, kitartó és segítőkész vagyok, akkor megkönnyítem a körülöttem élők életét is, ők pedig az enyémet. Így kevesebb frusztráció és stressz, ugyanakkor  nagyobb hatékonyság, több elégedettség és örömtelibb életünk lenne. Kár, hogy ez most az álom kategóriába tartozó elképzelés.

Ha nem szemetelek, ha szelektíven gyűjtöm a hulladékot, ha tudatosan vásárolok és próbálom a fogyasztói társadalom extrém ajánlatait elkerülni, már sokat tettem az élhetőbb Földért.

Hiszem, hogy mikro környezetünkben mi magunk is sokat tehetünk az élhető világért és a fenntartható fejlődésért. Ha van ilyen. Csak hozzáállás kérdése.  A sok kicsiből pedig lehet a nagy. Akár egy élhetőbb Magyarország is. 

Most olyan rossz kedvű és kiábrándult mindenki, hogy talán itt az ideje felismernünk azt, amit Garas és Kern már jó ideje megtett. 

Sőt, már Minarik is hirdette:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése