2015. április 6., hétfő

Éled a kert.

Idén sajnos nem készült kép  krókuszokról, pedig igen szépek voltak. De szerencsére van miben gyönyörködni most is.


Mandulafa virágzás


Sajnos az ő nevét nem tudom. 


Itt valahogy nem akar megerősödni a kék jácint, de nekem így is szép.



A csalán több helyen is felütötte a fejét. Kár, hogy nem szeretem a teáját, pedig nagyon egészséges. És még bio permetezére is használható.


Készül már kifelé a pünkösdi rózsa is.

A levendulának ez volt az első tele kint, elég jól átvészelte.


Még csak gyengécskék a nefelejcsek, de lesz még ebből hatalmas bokor is. Leszedni nem érdemes, mert vázában nem virít csak nagyon rövid ideig.

A minden kertben megtalálható nárcisz kedves kis virág és tényleg a tavasz jelképe.


Kék ibolyával tele van a kert, de ez a különleges, árvácskára hasonlító ibolya csak 1-2 helyen van. Csuda szép.


Egy kis társulás.


Összesen ez a 4 szál fehér jácint van, de remélem szépen elszaporodnak majd.


Levelesedik már a citromfű is, hamarosan lehet majd friss teát inni belőle.

A végére egy virág nevű fiatal leány csodás énekével búcsúzom

Kacsó Hanga Borbála

másik gyönyörűség


kép forrása

2015. április 5., vasárnap

Tavasz a fennsíkon II.


A védett fennsíkon védettek a növények is. 








Tavasz a fennsíkon

Ez az április tényleg nagyon bolondos, vagy esik az eső, a hó, vagy süt a nap. Pár napja jártam Egerben és az úton, majd ott is kaptam a nyakamba viharos szelet, hóesést, havas esőt, esőt, szikrázó napsütésben záport, szivárványt és néha kedves kis napsütést.

Szóval igazán változatos nap volt, nem panaszkodhatom.

A mai séta a fennsíkon már jóval kellemesebb volt. Szélben volt részünk bővel, de mivel jól felöltöztünk, ez nem jelentett gondot. Na de lássuk a képeket.


A levendula még nem sokat mutat magából, de csak ki kell várni az idejét!




Szép felhőkben nem volt hiány.

A pacsirták hozták szokásos formájukat és egymással versengve mondták a magukét:
Mezei pacsirta

közelebbről


Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_pacsirta













"Határbeli szobra Diósdnak nincs. (A község teljes területe belterület.) Azonban közvetlen a területhatár mellett északi irányban, a Diótörő út és Viharvédő utca találkozásánál látható a Szent Család-szobor, amelyet a diósdi őslakosság előszeretettel látogatott, sőt ápolt. Megkapóan szép a műtárgy mindhárom alakja. Említést érdemel a talapzatán látható véset is.
A szobor keletkezésének története egy később leírt szájhagyomány szerint a következő. Az 1850-es évek közepén történt, hogy az akkor még meglehetősen cserjés, bokros területen egy házaspár hazafelé tartott, amikor rablók közeledtek feléjük. A házaspárnak sikerült a sűrű bozótban megmenekülnie. Sértetlenül hazaértek. Hálából emeltették megmenekülésük helyére a szobrot. Állítólag valamelyik pince laza mészkövéből faragta ki ismeretlen alkotója. Felállíttatott 1852 évben."

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Az_en_diosdom/pages/007_szakralis_es_vilagi.htm





2015. március 25., szerda

Végre itt a tavasz

Bár nem mondhatjuk, hogy nagy tél áll mögöttünk, mert ebben a szezonban sem kellett túl sok havat ellapátolni, de azért mindig nagy öröm, hogy a kopárság és hideg napok után végre rügyeznek a fák, sőt fent a fennsíkon a mandulafa már vagy két hete virágzik is.

A madarak is pár hete felélénkültek és egyfolytában mondják a magukét. Az etetőhöz vissza-vissza járnak, de már nem olyan mohók, hiszen találnak táplálékot máshol is.

Szegény öreg cseresznyefát is rendre kopogtatja egy harkály. Hihetetlen, hogy ez a kis madár, milyen erővel tud belevájni a fa "húsába". Közben körbe pillantgat, félénken nézelődik, utána megint nekilát a csapdosásnak, vésésnek. Sikerült is egy komoly lyukat fúrnia. Lehet, hogy fészkelőhelynek készítette? Jaj, de jó lenne!! De hogy tudta ilyen simára és kerekre? Egy csőrrel?




Ma végre láttam vörösbegyet is. Ő mindig magányosan érkezik és ritkán. Vagy legalább is keveset látni. Bezzeg a verebek jönnek ezerrel napjában többször is.  Nagy zajt és ricsajt csinálnak, veszekednek. De nem baj, ők is összeszedik a bogarakat, tehát hasznosak.

Ugyan jócskán pocsékolnak, ezért ma nem is tettem az etetőbe magot, legyenek kedvesek felszedegetni valamennyit a szétszórtakból is.


Mindenütt azt olvasom, hogy a madarak szeretik az almát, de megint hiába tettem ki, hozzá sem nyúltak. Bár gondolom a mag az csábítóbb.
Járnak persze cinkék, galambok, szarkák és szajkók is az etetőkhöz és nagy ritkán látok seregélyt is.



Tegnap vettem újabb adag cinkegolyókat is. Májusi fagyokig szoktam etetni őket. Cserébe klassz madárdal van állandóan körülöttünk. S mi ezt cseppet sem bánjuk.


Ha madáréneket szeretnél hallani hallgasd/nézd meg ezt a videót:






2015. február 7., szombat

Szösszenet 1.

Állok a Postán, hogy befizessem a 10.000 Ft-t büntetést, amelyet egy vidéki parkolócég nem túl korrekt megoldással sok autósnak naponta kioszt, és a következőt látom,

Egy nem túl elegáns úr - kínai ruha, csíkos nylon szatyor - vett egy sorsjegyet a postás hölgytől. Nem tudom miféle volt, de kb. egy A5-os lap volt. A lényeg, hogy nem csak úgy egyet kért, hanem a csomag 6. darabját. A hölgy leszámolta az első ötöt, majd a hatodikat átnyújtotta. Az úr elment.

Nekem meg eszembe jutott, hogy vajon miért a hatodikat kérte? Szerencse szám? vagy mert páros és több mint 5? Gondolom azért tette, hogy megnyugodjon, nem bízott mindent Fortuna kedvére, ő is tett valamit a szerencséjéért.
Csak, hogy tudjuk: a Szerencsejáték zrt-nél 2013-ban rekordbevétel volt. (A 2014-es adat még nem elérhető)
"Soha korábban nem volt olyan magas a Szerencsejáték Zrt. árbevétele, mint tavaly, a vállalat 243,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami 30,6 milliárd forinttal haladja meg a 2012-es eredményt, vagyis egy év alatt több mint 14 százalékkal emelkedtek a bevételek. Ennek részben az az oka, hogy a társaság kihasználta a játéktermek bezárását, de a lakossági reálkeresetek növekedése is pozitívan hatott, és a bevételeket a májusban elindított tippmixpro is emelte, tavaly 5,5 milliárd forint árbevételt hozott az új szolgáltatás. Jól húzott a tippmix is, amelynek bruttó árbevétele tavaly már magasabb volt, mint az ötöslottóból származó bevétel."
Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/rekordbevetel_a_szerencsejatek_zrt-nel.199440.html

Mi lenne, ha ennyi pénzt az emberek megtakarítanának és magukra költenék? Igaz, akkor, hol marad a játékélménye?

"A római mitológiában Fortuna a szerencse, a sors, az élet esetlegességének a megszemélyesítője, istennője. Nevének jelentése: hozam, hozadék, talán az etruszk Vortumna latinizált változata, ami évenként forgó lányt jelent. Ez talán az élet körforgására utaló elnevezés, ami a Bona Rotae (a sors forg[and]ó) középkori szállóigében csúcsosodott ki. A görög Tükhé megfelelője, Iuppiter leánya. Ünnepe június 11-én, a Fors Fortuna napja volt.
Kultuszát Servius Tullius vagy Ancus Martius vezette be. Temploma a Forum Boariumon állt, ezenkívül a Quirinalis-dombon is volt nyilvános szentélye."
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fortuna_%28istenn%C5%91%29


2015. február 6., péntek

Utazásaim: 3. rész: Szolnok, Gáz van a Gáz utcában és büntetnek is.

Gyakran megyek a szolnoki Hetényi Géza Kórházba, amit most átépítenek, így nem lehet a kórház területére behajtani, illetve lehet, de egy negyed óra parkolás 1.500 Ft-ba kerül. (2015. januári adat).
Hát ez egy kicsit borsos, főleg akkor, ha sokat kell várakozni. Simán összejön 3-4 óra idő, amikor ott vagyok. A külső parkoló is fizetős lett, ami hosszú távon nem kifizetődő, illetve sokan be sem férnek, így a többség ellepte a környező utcákat. Így van ez a Gáz utcában is, hosszú sorokban állnak az autók sok helyen fél tengelyig a sárban. Rákerestem a Google térképen és jól látható, hogy annak idején még nem volt megállni tilos tábla kitéve, de most már van. Nem egy, hanem négy, de lehet, hogy több.


A Tószegiről bekanyarodva régebben mindkét oldalon lehetett állni. Nem volt semmilyen tábla.



Most kb. a szürke furgon környékén van az egyik megállni tilos tábla, ami azért nem feltűnő, mert nincs utca, kereszteződés ezen az oldalon és a másik tábla (alsó kép) a teherautó környékén van, tehát azt feltételezhetnénk amikor megérkezünk, hogy az utca elején található tábla előtt megállunk, nem lehet semmi baj. De lesz, mert ha nem sétálunk vissza 100 m-t, akkor nem vesszük észre, hogy van egy másik. Ha legközelebb arra járok, majd lefényképezem.




Persze ez nem olyan humoros, mint Eötvös Gábor legendás jelenete:  Van másik!


Bizony én is benéztem a dolgot és jött is szépen a büntetés. Szép kerek 10.000 Ft-ról. De nem csak én nem vettem észre, hanem vagy 20 autós. Mindenkinek ott lifegett a büntetőcédula a szélvédőjén. Ja, nem olyan szép piros mint Budapesten, hanem szép szolid fehér. Ha jön az újabb kuncsaft, azt hiheti (mint én is), hogy reklámcédula. Ki megy oda egy másik autóhoz, hogy megnézze mi van a szélvédőjén.

Naponta vajon hányan parkolnak ott? Ennyi buta ember lenne? Vagy ennyi sumák? Nem! Ennyi naiv. Persze lehet mondani, hogy miért nem néztünk jobban körül, de bárhogy csűrjük-csavarjuk ez semmi másra nem megy ki, mint, hogy valaki búsás pénzt szed be.
Még azt sem bánnám, ha legalább a kórház kapná, és akkor úgy fognám fel, hogy támogattam a magyar egészségügyet, de félek tőle nem így van.
Így kénytelen vagyok úgy lenyelni a békát, hogy húsz évnyi aktív vezetés után ez a második büntetésem. Ez van. De ha arra járok, mindig figyelmeztetek másokat, s ezért is írtam ezt a bejegyzést is. Hátha valaki okul belőle.

Balesetmentes közlekedést kívánok Minden úton levőnek!


2015. február 5., csütörtök

Utazásaim: 2. rész: Vác

A 2-es úton kifelé megálltam Dunakeszin és meglepődve tapasztaltam, hogy a szakrendelőben is és vele szemben, tőle kb. 20-30 méterre szintén működik egy patika. Gyakorlatilag egymással szemközt. Érdekes, hogy a kapitalizmus miket nem képes csinálni. Vajon a második érkező miért települt rá az elsőre? Miben bízott? Miben különbözik a másiktól? Vajon sokan átpártoltak? Megérte belevágni? Persze ha modernebb, tisztább, esetleg olcsóbb, kedvesebb a kiszolgálás bizonyára sokan odaszoknak. Kár, hogy nem tudom senkitől megkérdezni, mert mégsem állíthatok oda ilyen kérdésekkel? Vagy mégis? Egyszer lehet, hogy rászánom magam, mert tényleg érdekel.

Sajnos Vácból ma sem láttam mást, mint a bevezető utat és a kórház nem túl esztétikus látványát. Viszont van az út mellett , az Avar utcai temetővel szemben –így távolról – kálváriának tűnő stációkkal szabdalt területe. Most nem volt időm megnézni, de legközelebb megállok.

Viszont ránéztem a Google térképével és jópofa dolgot tapasztaltam. A térképezés során az út egyig vége ősszel, a másik nyáron lett rögzítve, így ahogy a kis sárga emberkével mozgunk az úton hol ilyen, hol olyan kép fogad, ami nagyon érdekes.
Őszből ugrás a nyárba.





Az a kis sárga „házikó” egy stáció.








Csiribi-csiribá itt is itt a házikó, de már lomb takarja.



S hopp, már át is suhantunk a Kőszentes hídon, ami országosan egyedülálló műemlékünk, mert az egyetlen még álló barokk stílusú hidunk. Igaz, most takarásban vannak a szobrok, de majd a jó idő beköszöntével újra láthatjuk őket.



Viszont a kórház mellett van egy gyönyörűséges Kálvária domb. Mindig megmászom ha ott vagyok, igaz ez nem valami nagy sportteljesítmény, hiszen kicsinyke domb az, de ha csak pár percre is érdemes elmélázni egy kicsit a régi kövek között.

Én is csináltam nemrég fotót, de most nem lelem, így az internetről hozok párat róla. Érdemes megnézni.


A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. 


A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá. 



Az erődítmény jellegű építmény a hazai kálvária építészet egyik előfutára volt. Szobrai eltérő kvalitásúak, nem egy mestertől származnak.






Forrás: http://www.panoramio.com/photo/37174753